Zöldtakarmánynak illetve zöldtrágyának termesztik. Megkülönböztetünk egynyári, áttelelő és évelő csillagfürtöket. A gyenge termőképességű, savanyú homoktalajok takarmánynövénye. Képes megkötni a levegő nitrogénjét. Az egynyáriakból hazánkban a sárga (Lupinus luteus L.) és fehér csillagfürtöt (Lupinus albus L.) termesztik. A sárga csillagfürt csak savanyú talajon termeszthető, míg a fehér csillagfürt mésztűrőbb és a talaj tápanyagtartalma iránt igényesebb.
A tápanyagokat jól tudja hasznosítani, a túlzott tápanyagmennyiség akár káros is lehet. Az öntözést meghálálja. Igényes a talaj kultúrállapotára. Vetőmagját célszerű csillagfürt rhizóbiummal oltani, így nagyobb termést ad.

Vetésidő: március közepétől vethető. 4-6 ⁰C -os talajhőmérsékleten csírázik. A megkésett vetés visszaveti a növény fejlődését.
Vetés: 2-3 centiméter mélyre vetjük, a sárgavirágút 12 centiméteres, a fehér virágút 24-36 centiméteres sortávra. Vetőmagmennyiség: 1300-1500 g / 100 m²
Betakarítása: vetőmagját 16-18 %- os nedvességtartalomnál takarítjuk be.

A Nelly fehér virágú édes csillagfürt. Kettős hasznosítású fajta. Szára 50-80 centiméter, felálló, szilárd. Virágainak színe kékesfehér. Hüvelye zárt, egyenes alakú, éretten világosbarna. A betegségekkel szemben ellenálló. Rövid tenyészideje miatt az északibb tájakon is sikerrel termeszthető.

vissza...