Aktuális híreink

Január  Február   Március   Április  Május  Június

JANUÁRI TENNIVALÓK A KISKERTBEN

1/          A hosszú, téli "kényszerpihenő" kiválóan alkalmas arra, hogy megtervezzük kiskertünket a következő szezonra. Elsődleges szempont, hogy minél jobban kihasználjuk a területet és lehetőleg vegyszermentesen (biokultúrában) állítsuk elő a család számára nélkülönözhetetlen friss zöldségeket. Egy négytagú család éves zöldségigényének kielégítésére körülbelül 100 m2 területre van szükség. Növénytársításokkal, másodvetéssel, köztes termesztéssel még hatékonyabban kihasználhatjuk a kertünket. A kártevők ellen védekezhetünk természetes módon, kihasználva egyes növények "kertdoktor" hatását. Fontos szempont, hogy ugyanaz a növénycsalád (káposztafélék, gyökeresek, bogyós termésűek) ne kerüljön ugyanarra a helyre csak 3-4 évente. Igy elkerülhetjük a növénycsaládra jellemző kártevők, kórokozók elszaporodását és a növények újrafertőződését. A vetésforgóhoz osszuk fel kertünket négy részre és minden évben cseréljük az egyes növénycsaládok helyét. Egyik ágyásunkat hagyjuk meg az évelő növényeknek (sóska, rebarbara, spárga, fűszernövények), egy-egy ágyást a káposztaféléknek, a borsónak és babnak, gyökereseknek és a bogyós termésüeknek alakítsunk ki. A borsó és a bab gazdagítja a talajt nitrogénben, utánuk a következő évben ültessük a nagy tápanyagfogyasztókat (paprika, paradicsom, káposzta), ezeket követhetik a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem). A hagymát, salátát, spenótot, retket köztes növényként termesszük.

2/
         Gondoskodjunk a család természetes vitaminforrásáról, készítsünk csíranövényeket, melyek vitaminbombaként hatnak szervezetünkre. Ehhez használhatunk ismert eredetű, nem csávázott magokat, vagy bio magokat, melyek szűrőpapíron 3-4 nap alatt kihajtanak. A friss csíranövények vajaskenyérre szórva, salátákban, müzliben nagyon ízletesek, és immunerősítő hatásuk van. Erre a célra a leggyakrabban használt magok: zsázsa, retek, mustár, lucerna, búza, vöröskáposzta, hagyma, brokkoli, csicseriborsó, napraforgó.

3/         Kinti tennivalóink közül a legfontosabb, hogy nagy hó esetén a díszcserjékről, tűlevelű bokrokról távolítsuk el a havat, hogy ágaik ne törjenek le. Fagymentes napokon, főként, ha csapadékban szegény telünk van, locsoljuk meg a tűlevelű fáinkat, örökzöld cserjéinket. Fagyérzékeny évelő virágainkat, fűszernövényeinket takarjuk be falevéllel, rőzsével. Gyümölcsfáink metszésével várjunk februárig, csak a gyenge növekedésű fákat, bogyós cserjéket metszhetjük, de ezeket is csak -2 0 C fok feletti hőmérsékletnél.
Vetés: a türelmes, tapasztalt hobbi kertész próbálkozhat a muskátli és petúnia palánták előállításával is. Igaz, hogy ezekből tavasszal kaphatók virágos palánták, de a magunk nevelte virág mindig kedvesebb, mivel végigkövethetjük fejlődését a virágba borulásáig. Mindkettő lassú fejlődésű növény, ezért magjaikat már januárban el kell vetni szaporítóládába. Palántáikat ablakpárkányon, világos, 18-20 0C-os helyen neveljük. Fontos, hogy palántaneveléshez ne használjunk általános virágföld keveréket, mivel ezek túl sok tápanyagot tartalmaznak és a gyenge palántákat kiégethetik. Szintén január végén vethetjük a Salvia (paprikavirág), Verbena (vasfű), Lobelia, Coleus (díszcsalán) magokat. Vigyázzunk arra, hogy a téli fényszegény viszonyok közt ne locsoljuk túl a palántáinkat, mivel azok megnyúlnak.

Remélve, hogy a dec. 13-án elvetett Luca napi búzájuk is jó termést jósolt erre az évre, kívánunk boldog Új Esztendőt!