Aktuális híreink

 Július   Augusztus

AUGUSZTUSI TENNIVALÓK A KISKERTBEN
Augusztusban virágzik a parlagfű (amelyet sokan helytelenül vadkendernek neveznek). Hihetetlen tömegben szórja a levegőbe parányi virágpor szemcséit, amelyek kellemetlen, allergiás megbetegedést okoznak. Az egyetlen védekezés ellene, ha kigyomláljuk vagy kikapáljuk virágzás előtt. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy jövőre még több gyommal kelljen megküzdenünk. Egy tő parlagfű egy év alatt 60 ezer magot is termelhet, melyek a talajban maradva akár harminc évig is csíraképesek maradnak.

ZÖLDSÉGESKERT

A betakarítás hónapja az augusztus, a paradicsom és a paprika fő szezonja, az eltevések, befőzések ideje. A krumplit és a hagymát is lehet felszedni, miután a száraik elszáradtak. Mindkét termést hagyjuk a napon egy pár órát száradni és csak azután vigyük a végleges helyükre. Tárolásuk szellős, hűvös, fagytól védett helyen történjen. A felszabadult területekre vethetünk még télálló spenótót (Matador), salátát (Téli vajfej), feketeretket, madársalátát. Most kell vetni az áttelelő hagymát is, mely tavasszal korán fejlődésnek indul és kiváló főzőhagyma lesz belőle. A másodvetésnél figyeljük a locsolásra, mivel az augusztusi melegben hamar kiszárad a talaj felszíne és elégnek a csírázásban lévő növények.
A talaj feljavítására zöldtrágyának facéliát (mézontófűvet) és mustárt vethetünk, melyeket késő ősszel, vagy kora tavasszal beledolgozzuk a talajba.

Az évelő fűszernövényeinket most még utoljára levághatjuk, hogy a fagyok beálltáig regenerálódhassanak.
Most van a szamócaültetés időszaka, mert az augusztusban, legkésőbb szeptember elején kiültetett palánták meggyökeresednek, jól átvészelik a tél megpróbáltatásait és jövő tavasszal már teremnek is. A később ültetett palánták viszont a következő évben még nem virágoznak, tehát nem teremnek.

GYÜMÖLCSÖS
A korai alma és körtefajták már szüretelhetők, a szilva is kékül. Idén a bőséges termés lehúzhatja az ágakat, melyek alátámasztás nélkül lehasadnak és komoly károkat okoznak a koronában. A fekete szeder gyűszűméretű fényesfekete gyümölcseit csak akkor ajánlatos szüretelni, ha teljesen beértek és könnyen leválnak a kocsányról. Friss fogyasztásra és mélyhűtésre, házilagos feldolgozásra egyaránt nagyon alkalmasak.

A szőlő idén két-három héttel korábban érik. A hónaljhajtások ismételt kurtításán és a támasztékon túlnyúló hajtásrészek levágásán kívül, leszedhetők azok a levelek is, amelyek túlságosan beárnyékolják a fürtöket.

A letermett málnavesszőket távolítsuk el, a ribizlibokrainkat szabadítsuk meg a 3-4 éves öreg hajtásoktól és a túl vékony oldalvesszőktől. A gyümölcsfák ágain és törzsén fejlődő vízhajtásokat tőből vágjuk le. Csak azokat hagyjuk meg, amelyekből esetleg pótolni tudjuk a korona hiányzó részeit.
DÍSZKERT
Az elvirágzott évelő növényeket most ültethetjük át, így őszig ismét kellőképpen be tudnak gyökeresedni. Átültetéskor tőosztással szaporíthatjuk a legtöbb évelő virágot. A muskátli, a hibiszkusz, a leánder, a fukszia most dugványozható a legeredményesebben, mert a hajtás szövetei már kialakultak, de még nem fásodtak meg. A dugványok gyökeresedését elősegíti, ha műanyag zacskót borítunk föléjük a párolgás mérséklése céljából.
A rózsákat rendszeresen tisztítsuk meg az elhervadt virágoktól és most próbálkozhatunk a dugványozással is. Az oltott rózsatövek hosszabb ideig megmaradnak kertünkben és hamarabb bokrosodnak, a szárazságot is jobban átvészelik, mivel gyökérzetük sokkal mélyebbre hatol a talajban.
A díszcserjéket is nyírjuk meg. Megpróbálkozhatunk a bukszus, borostyán és másféle örökzöld cserje, valamint a törpe és kúszórózsák szaporításával is. A levágott arasznyi hajtásokat lelevelezzzük és gyökereztető hormonporba mártjuk, majd keményre nyomkodott nyirkos homokba eldugványozva, befőttesüveggel leborítjuk.
A nyáron kiégett gyepfelületeket, ahol a csapadék után se hajtott ki a fű, most felülvethetjük. Állandó locsolás mellet így még a fagyok beállta előtt le lehet nyírni.
A múlt hónapban elvetett árvácskát, százszorszépet most kiültethetjük végleges helyére, hogy tovább fejlődjön