Aktuális híreink

Január  Február   Március  Április  Május  Június

KERTÉSZKEDÉS MÁRCIUSBAN

Általános tennivalók: ebben a hónapban a legfontosabb tennivalók a kiskertben a talajelőkészítési munkálatok és a korai zöldségfélék vetése. Az ősszel felásott és megtrágyázott földet fellazítjuk, jól elgereblyézzük. Az ápolási munkálatokat könnyebben el tudjuk végezni, ha 1-1,2 m szélesre alakítjuk ki az ágyásokat. A sorokat általában 20-25 cm távolságra húzzuk, a retek, tépősaláta, hagyma vetéséhez. A korai karalábé 10-15 cm, a borsó 30-40 cm -es sortávolságra kerülhet. A vetésmélységnél általános szabály, hogy a vetőmag méreténél (átmérőjénél) 2-3-szor vastagabb földréteggel takarjuk be az elvetett magokat. Egyes növények fényre csíráznak (zeller, bazsalikom, körömvirág, kakasteréj, nyári ciprus, estike, bohócvirág, nyári viola, petúnia), ezeket csak kézzel belenyomkodjuk a földbe és nem takarjuk be. A nagyon apró magvakat (zeller, rozmaring, citromfű, petúnia, dohányvirág, lobélia) ajánlatos kis szaporítóládába (vagy cserépbe) elvetni és miután megerősödtek kipalántázni végleges helyükre. A szaporítóládát takarjuk be fóliával vagy üveglappal, így egyenletesebben és gyorsabban kikelnek a magok.
A csonthéjas gyümölcsöket (kajszi, őszibarack) röviddel virágzás előtt ajánlatos metszeni. A csemeték őszi ültetése biztonságosabb, de tavasszal is ültethetünk rózsát, málnát, díszcserjéket, fagyra érzékeny csonthéjas termésű gyümölcsfákat. Tartsuk ültetés után nedvesen ezeket, hogy könnyebben megeredjenek.
Az enyhe tél miatt figyeljük az áttelet kártevők megjelenését a növényeinken és idejében permetezzünk, még mielőt elszaporodnának. Vetős előtt szükség esetén a talajt fertőtlenítsük.
Vetőmagok beszerzése: vetéstervünk alapján már most ideje beszerezni a szükséges vetőmagokat. Ajánlatos gazdaboltokban, szaküzletekben vásárolni, ahol szakemberek segítenek, hogy a bőséges fajtaválasztékból melyik a legmegfelelőbb az igényeinknek. A fajta kiválasztásánál a betegségekre ellenállókat részesítsük előnybe, mivel ezek kevesebb permetezéssel is termeszthetők. A hibrid (F1) fajták vetőmagjai többe kerülnek, de általában jobb a betegségellenálló képességük és nagyobb a terméshozamuk, ugyanakkor intenzívebb termesztési viszonyokat igényelnek. Nem mindegy, hogy friss fogyasztásra, vagy tartosításra, tárolásra szeretnénk termeszteni az adot zöldségfélét, mivel más-más fajtát kell ehhez válasszunk. Vásárláskor figyeljük a csomagolóanyagon a vetőmag lejáratát (érvényességét) és a töltősúlyt. Lehet egy olcsónak reklámozott termék fele annyi töltösúllyal készült, mint egy pár Ft-al drágább, de dupla annyi vetőmagot tartalmazó tasak. A legfontosabb, hogy megbízható minőséget vásároljunk. Igaz, nem mindig a tasakban lévő mag a hibás egy-egy sikertelen termesztésnél. Mielőtt a mag minőségét okolnánk, végezzünk egy próbacsíráztatást nedves papíron, ahol egy pár szem maggal kipróbálhatjuk a csírázóképességet.
Korai vetésű zöldségfélék: márciusban, amint kissé szikkadt a talaj vethetjük a cukorborsót, kifejtőborsót (Rajnai törpe, Debreceni virágoszöld és Debreceni sötétzöld fajták), spenótot, madársalátát, petrezselymet. Ültethetjük a dughagymát és a tavaszi fokhagymát. A velőborsókkal (pl. Kelvedon csodája, Jubileum, Zsuzsi, Rondo, Jof) várjunk még április közepéig, mivel ezek érzékenyebbek a hidegre és megsínylik az alacsony hőmérsékletet a csírázási idő alatt. Javasolom a hüvelyestől fogyasztható cukorborsó (Toledo sugar és Frühe Heinrich fajták) vetését. A hüvelyük nem tartalmaz belső pergamenthártyát, kiválóak főzeléknek, vegyes köretnek. Palántaneveléshez vethetünk még zeller, karfiol, brokkoli, paradicsom, paprika, uborka magokat. A tökfélék (uborka, dinnye, spárgatök) érzékenyek a hidegre és az átültetést sem bírják. Ezeket tápkockába vagy cserépbe vessük és a földlabdával együtt, óvatosan ültessünk majd a végleges helyükre a fagyok elmúltával, amikor 10-12 0 C fölé emelkedett a talaj hőmérséklete (április vége, május közepe).
A februárban elvetett paprika, paradicsom és padlizsán palántákat pikizozzuk ki, hogy jobban fejlődhessenek. A korai vetésű virágpalántákat szintén szét kell ültetni, hogy megerősödhessenek. Akinek van lehetősége, a több helyet igénylő tápkockákat, cserepeket helyezheti fólia alá. Fűtetlen fóliában éjszakára még takarnunk kell a kipikírozott palántákat egy (erősebb fagy esetén dupla) fátyolfólia réteggel. Napközben figyeljünk a szellőztetésre, mivel a gombabetegségek a magas páratartalom miatt gyorsan elszaporodhatnak. Palántadölés ellen permetezzünk gombaölö szerrel (Zineb vagy Orthocid).
A díszkertben vágjuk vissza a rózsatöveket. A tea rózsáknál az erősebb vesszőket 6-8 rügyre, a vékonyabbakat 2-3 rügyre kell visszavágni. Az elszáradt, beteg részeket gondosan távolítsul el. Vigyázzunk arra, hogy a legfelső rűgy mindig kifelé nézzen, hogy az új hajtások akadálytalanul nőhessenek. A futórózsákat, a rózsalugasokat is szabadítsuk meg a száraz, elöregedett karoktól. A fiatal hajtásokon hagyjunk 15-20 cm-enként egy rövidre metszett csapot, amiből a virágot viselő hajtás tör majd elő. Az alanyból kinövő vadhajtásokat tőből távolítsuk el.
Az őszi virághagymák az enyhébb időjárásnak köszönhetően korábban kihajtottak és megjelentek az első krókuszok, nárciszok, tulipánok. A szárazabb helyen lévőket rendszeresen locsoljuk. A tavaszi hagymás növényeket (gumós begónia, kana, dália, kardvirág) nedves komposztban, világos helyen előhajtathatjuk. Ültethetünk díszhagymát, liliomféléket.
Március közepén készítsük húsvétra szép dekorációt. Ehhez válasszunk színes kerámia edényt, cserepet, vagy díszes tálat. Töltsük meg virágfölddel és vessünk bele búzát vagy fűmagot. A vetőmagboltokban kapható erre a célra csomagolt búzamag, vagy fűmag. A búza gyorsan kikel és hamar megnő, 3 hét elegendő a 15-20 cm-es magassághoz. A fűmag hosszabban kel és lassabban fejlődik, ezért húsvét előtt 4-5 héttel kell elvetni.

Ne feledjük el, hogy a tavaszi fáradtság leküzdésére mindig legyen friss csíranövényünk a konyhaablakban zsázsából, mustárból, napraforgóból, lucernáből. Ezeket föld nélkül, csak nedves szűrőpapíron hajtatjuk ki. Csírázás után 3-4 nappal gyökerestől fogyasztjuk vajaskenyérre szórva, kefirbe keverve. A télen legyengült szervezetünkre "vitaminbombaként" hatnak!